enru
Választási tankönyv
2006-12-13 13:46:18
IV. A választási folyamat
A szavazás napját megelőzően hosszú hónapokig tartanak az előkészületek annak érdekében, hogy a választók a kitűzött napon a demokratikus választások szabályainak megfelelően adhassák le szavazatukat. A választási folyamat legfontosabb szakaszait, elemeit mutatjuk be az alábbiakban.

A választás napjának kitűzése
A választott képviselők, tisztségviselők Alkotmányban meghatározott mandátumának lejárata után meghatározott időtartamon belül új választásokat kell kiírni. A választási folyamat, s egyben a választási kampány kezdetét is jelzi a választás napjának kitűzése. Az egyes ország szabályozásától függően a köztársasági elnök, vagy a miniszterelnök jelenti be a választások napját.

Választási szervek, munkacsoportok megalakítása
A választási szervek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervezetei, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése és – szükség esetén – a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási szervek ellátják a választások, népszavazások elkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat is.

A választási szervek feladata és hatásköre a világ egyes országaiban jelentős különbségeket mutat. Míg az USA-ban a Szövetségi Választási Bizottság hatáskörébe “csak” a választási kampány finanszírozásának kérdései (a kampánypénzek nyilvántartása és a szabálytalanságok megállapítása) tartozik, addig az orosz Központi Választási Bizottság az eredmények megállapításán túl a választás technikai lebonyolításáért is felelős. Magyarországon az Országos Választási Bizottság a választás törvényességének és tisztaságának legfőbb őre, míg az Országos Választási Iroda felelős a szervezési feladatok elvégzéséért, többek között a területi választási irodák irányításáért, szavazólapok, oktatási anyagok (szakmai tájékoztatók, oktatófilmek) elkészíttetéséért, külföldi választási megfigyelők fogadásáért, választási állami költségvetések tervezéséért, az országos számítógépes hálózat működtetéséért, választási adatok sajtónak történő átadásáért, a választás előzetes országos eredményének közzétételéért, stb.

A választási bizottságok létrehozatalának módja a világ országaiban rendkívül eltérő. Néhány megoldás, amely az államszervezet bizonyos hasonlósága vagy más ok miatt “tipikusnak” tekinthető: a választási bizottság a köztársasági elnökhöz tartozó szervezet, amelybe a parlamenti pártok konszenzussal küldenek tagokat (USA, Oroszország); a választási bizottság tagjait az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság saját tagjai közül jelöli ki (Lengyelország, Horvátország). Többségben vannak az egyedi megoldások pl. a választási hivatal a kormány szerve, amelyben államtitkár vezetésével, kinevezett köztisztviselők dolgoznak és minden döntésük bíróság előtt megtámadható (Kanada); a bizottság tagjai a listát állító pártok 2-2 képviselője (Szlovákia). Minden megoldásnak a lényege az, hogy a választási bizottság a kormánytól, a választáson induló pártoktól független szervezet legyen, és tagjai vagy függetlenek, vagy a pártokat egyenlő mértékben képviselők legyenek.

A központi választási bizottságok, irodák mellett létre kell hozni a kisebb területi egységekért (választókörzet, szavazókör) felelős választási szerveket is. Megalakításuknál hasonló elvet kell követni, mint a felsőbb szintű választási szervek esetében, vagyis biztosítani kell a pártatlan tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételeket.

Választói névjegyzék elkészítése
A választók névjegyzékére a választójogosultsággal rendelkező személyek kerülnek fel, s így rendkívül fontos szerepet játszik a választójog, mint alkotmányos alapjog érvényesítésében. A választók névjegyzéke az alapja a szavazókörök kialakításának, az igazolással való szavazásnak, a kétszer-többször szavazók ellenőrzésének, a szavazólap átvétele regisztrálásának is, ezért a választói névjegyzék pontos elkészítése a választási szervek egyik legfontosabb feladata. A választói névjegyzék összeállításának eltérő módjai alakultak ki világszerte:

• Az időszakos választói névjegyzék mindig egy meghatározott választás, vagy népszavazás előtt készül el, és a választási szervek nem tervezik a lista alkalmazását a választási esemény lebonyolítását követően (például Németországban, Izlandon).
• Az állandó választói névjegyzéket választási szervek folyamatosan karbantartják, s adatait aktualizálják. Ennek megfelelően a választójog megszerzéséhez szükséges életévet újonnan betöltött személyek felkerülnek a listára, illetve a választójogukat elvesztő személyeket törlik a listáról (haláleset, lakcímváltozás stb miatt) (például az Egyesült Királyságban).
• Gyakran szolgál a választói névjegyzék összeállításának alapjául a népesség-nyilvántartás, mely tartalmazza az állampolgárok nevét, életkorát, lakcímét is, többek között (például Magyarországon).

Eltérő gyakorlat alakult ki a tekintetben is, hogy a választópolgároknak mennyire aktívan kell részt vennie a választói névjegyzék elkészítésében. Az Egyesült Királyságban a választásra jogosult személyeknek regisztráltatni kell magukat levélben, személyesen a regisztrációt végző irodákban, vagy az ún. „regisztrációs kampány” során, amikor házhoz is mennek az illetékesek. Magyarországon a választási szervek, a választás előtt kifüggesztik a választók névjegyzékét a polgármesteri hivatalban, így bárki meggyőződhet annak korrektségéről, vagy jelezheti, ha valamely adat nem felel meg a valóságnak.

Jelöltállítás
A választási törvények szabályozzák a jelöltállítás feltételeit is. Céljuk az esélyegyenlőség jogi feltételeinek megteremtése, ugyanakkor ki akarják szűrni a komolytalan vagy tömegtámogatással nem rendelkező jelöléseket is. Ennek érdekében meghatározott feltételeket kell teljesítenie annak, aki képviselő/elnök szeretne lenni, s a pártoknak is, ha listát akarnak állítani.
A legtöbb országban a jelölés jogi feltétele meghatározott számú választópolgár írásbeli támogatása, ajánlása. A megkívánt számok nagy szóródást mutatnak. Angliában az egyéni választókerületben 10 fő, az NSZK-ban 200 személy aláírása szükséges. Míg a pártok listaindításához – például Ausztriában és Belgiumban – a választókerület nagyságától függően 200-500 támogató aláírás szükséges; az NSZK-ban 2000 aláírás kell a nem parlamenti pártok indulásának érvényességéhez. Egyes országokban a jelöltté válás feltétele meghatározott – nem túl magas – összeg, kaució letétbe helyezése, amely a szavazatok minimálisan előírt százalékának elérése esetén visszajár (pl.: Angliában 500 font a kaució, 5%-nál több szavazat esetén visszajár). Nem ritka a nyugati választási törvényekben, hogy részletesen szabályozzák a jelöltté válás jogi feltételeit (pl.: Anglia, Franciaország, Olaszország). Az esetek egy részében a képviselői hivatással összeférhetetlen – többnyire állami, közszolgálati – funkciók a jelölés akadályaként szerepelnek (pl.: a bírák, a hadsereg magas rangú tisztjei, a közigazgatás és közszolgálat vezető tisztviselői, stb.); máskor a gazdasági szempontok is motiválják a választhatósági feltételeket. Például: Angliában nem választhatók a csődbe jutott kereskedők, vagy Olaszországban azon vállalatok vezetői, akik az államtól rendszeresen szubvenciót, illetve közszolgáltatási koncessziót kaptak.

Választási kampány
Választási kampányon „legtágabb” értelemben két választás közötti időszakot értjük. A választási kampány szűkebb fogalma az az időszak, amely a választás kitűzésének napjától a szavazás napjáig terjed. (Második forduló esetén ez az időszak tovább hosszabbodik.)
A választási kampány gyűjtőfogalom, amely magába foglalja az ajánlószelvények gyűjtését (ahol ez szükséges a jelöltállításhoz), a választási programok ismertetését, a jelöltek népszerűsítését (sajtó, média, plakát), a választási gyűlések szervezését, adomány gyűjtését stb.
E széles eszköztár elégtelennek tűnik, és a pártok, jelöltek előszeretettel vesznek igénybe más eszközöket is. Így különösen a jelölt hozzátartozóinak magánéletére vonatkozó adatok, tények felhasználása más jelölt elleni kampányban; más jelölt vagy párt nevében – annak tudta nélkül – közlemény kiadása; más jelölt vagy párt nevének, szimbólumainak megtévesztő felhasználása; más párt plakátjainak leragasztása, átfestése, nevetségessé tétele. A szakirodalom e magatartásokat összefoglalóan negatív kampánynak nevezi. Egyes országokban törvény tiltja a negatív kampányt, de ezekben az országokban sem szankcionálják a negatív kampány folytatását.
A választási kampányt a pártok, illetőleg a független jelöltek szervezik, maguk a jelöltek és az őket támogató társadalmi munkások, aktivisták végzik.

Szavazólapok elkészítése
A jelölés folyamatának eredményeként eldől, hogy mely jelöltek, pártok indulhatnak a választáson. A szavazólapon kizárólag azok szerepelhetnek, akik a jelölés feltételeit teljesítették. A választási szerveknek gondoskodniuk kell a szavazólapok kinyomtatásáról, a szavazókörökhöz időben és megfelelő mennyiségben történő eljuttatásáról. A szavazás lebonyolításához szükséges egyéb dokumentumok, például a választók névjegyzéke, a szavazatszámlálás eredményének rögzítésére szolgáló jegyzőkönyvek is eljussanak a szavazókörökbe.

Gondolkodás napja
A „hagyományos választási kampány” rendszerint befejeződik a választások előtt, s 1-2 napos kampánycsend lép életbe annak érdekében, hogy a választópolgároknak legyen ideje a mérlegelésre. A kampánycsend sokszor a kedélyek lecsillapítását is szolgálja a felfűtött hangulatú, intenzív választási kampányt követően, és csökkenti a választás-napi feszültségeket, potenciális konfliktusok esélyét. A tilalom indoka az is, hogy a választás napja előtti “utolsó pillanatban” közétett hamis vagy elferdített információk ellenőrzésére az ellenérdekű jelölteknek és a választójogosultaknak már nincs érdemi lehetőségük. Eltérő gyakorlatokat találunk a tekintetben is, hogy milyen cselekedet minősül kampánycsend sértésnek, s ez milyen szankciókat vonhat maga után.

Szavazás
(Erről szól a V. fejezet)

Jogorvoslatok
Amennyiben egy választópolgár, egy jelölt vagy párt úgy véli, hogy valaki vagy egy jogi személy megsértette a választási törvényt, akkor valamilyen bizonyítási indítvánnyal (pl.: tanú, okirat, fénykép, internetes adat) az illetékes választási bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. A választási bizottság döntése ellen a felettes választási bizottsághoz, majd annak döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.

Választás végeredményének közzététele, megbízólevelek átadása a megválasztott képviselőknek
A választási folyamatot lezáró esemény a választások végeredményének kihirdetése. A választási törvények meghatározzák, hogy a szavazás napjától számított hány napon belül kell közzétenni az eredményeket, s ki adja át a megbízólevelet a megválasztott képviselőknek, elnöknek.

***
Tudtad, hogy néhány országban előírás, hogy a pártok listáján szereplő jelöltek bizonyos százaléka nő, vagy más alulreprezentált csoport képviselője legyen ?